Cuki kutyás giffek, nő szalagon és rizsa

Bár nagyon csábító lenne a tegnap frissen szerzett Burlesque festivál élményről írni és szalagon le-föl csavargó, meg tűznyelő, meg pezsgőlocsoló, mellbimbójukat függönyrojttal fedő, itt-ott a kéznek valószínűleg kellemesen húsos táncosnőkről kicsi mozgó giffeket feltenni most, de...
..de erről reményeim szerint a Neverordinary.blog.hu--n Orsi fog beszámolni, és mivel ő szerezte a nagyszerű eseményre a jegyeket, hát nem lopnám el ezt a jó kis, szexi lehetőséget, ami az egekbe repítheti az alkalom adta látogatószámot. (azt hiszem hogy a szex és a DIY elég hatékony tömeggenerátorok)
Szóval e helyett:

Inkább a'la retrospekítve elmesélem, hogy milyen nagyon jó volt otthon kicsit kifújni a levegőt és, hogy a cseresznyefa a konyhaablakban már zöld cseresznyékkel van tele, hogy T. lakása nagyszerűen halad, és alig várom, hogy lefotózhassam, Ő meg, hogy beköltözzön, hogy Sasa egy tündércirmos, az én anyukám főzi a legjobban a körömpörköltet, hogy az én apukámnak égeti a legnagyobb lyukat a saját tenyerébe kerti munka közben, de már gyógyul és, hogy a mi kutyánk, a Rumli, a legcukibb állat széles-e világon.

na akkor: nézd, itt szalad!: nagyoncukiugyeeee?!:)

bónusztrekk: foci

*a második kis mozgóképen, becsszó, nem villantok szerelőmosolyt..
**a harmadik kis-mozgóképen pedig nem a szomszéd nemzetiségi néni simogatja a kutyát, hanem én..frissen lebarnult kézzel (jajdeszép), és anyukám kapálós melegítőjében...a szoknya saját.

ui.: a következő posztban pedig a typography safari-ról ejtek majd néhány magasztaló szót, szintén műalkotást fogok hozzá mellékelni...
ui2::most rohannom kell "Aliz Csodaországban" tematikusan felöltözve (leginkább egy nagy dekoltázst vettem fel ma, bocs Sasa, szeretlek Sasa <3) mulatni.....mert 4-kor kezdődik...hülye angolok

Bobi és Barbi jelenetet rendezett a fürdőszobában

Míg én galambokat rugdosok és szőnyegről madárszart takarítok a lépcsőházban, addig bezzeg a fürdőszobai villanykapcsoló Barbija és Bobija jól mulat...megáll az eszem...és őrületesen irigy vagyok.

Egyébként meg örülök, hogy ilyen jól kijönnek, ugyanis ez egy elrendezett házasság.
Bobi, eredeti foglalkozása játékbolti koronaőr, nyilván angol..le sem lehet róla vakarni az egyenruhát. Miután hazaköltözött velem Budapestre, évekig élt a Nap utcai fürdőszoba tükör fölött, lábát a keretre lógatva, egyedül....szeretni a nedves környezetet.
Barbi holland McDonalds dolgozó volt, feladata a gyerekmenük eladása volt. Aztán elhoztam Londonba, Bobinak. Azóta a föld (a kapcsoló húzójára akasztott kövek) fölött repülnek. Rosszalkodni csak mostanában kezdtek...eddig legalábbis naivan azt hittem, táncolnak...

Ezen kívül még az is van, hogy a ma vásárolt cipőmet nézegetve, teljesen biztos lettem benne, hogy  a Herzog & de Meuron páros 2002-ben, pont ilyenben slattyogta végig a nyarat.

hát ezek.
Egyébként meg azon is gondolkozom, mivel itt a 10 fok feletti hőmérséklet örömére egyre több az ujjatlan póló, rövidnadrág, tangapapucs kombó, hogy holnap vajon mehetek-e én is ebben, asszimilálódási szándékkal....hmmm...persze zoknival....mégis csak kelet-európai vagyok, vagy mi a fene.

a varázsló meg a varjak

Nyilván agyamra ment a Harry Potter, amiből már a 6. könyvet hallgatom munka közben,
de ma amikor hazafelé jöttem.....

ezt a muglinak öltözött varázslót láttam a templomkertben, amint térden állva eteti a varjakat.

és azt csak a képen vettem észre, hogy a kerítés mellett kő fejfák vannak...úúú...fejfák, meg varjak, meg varázsló biciklivel..úúú...nagyon nagyon nagyon misztikus...nem is kell magyaráznom.

Pénteki értelmetlen

Egyrészt rettenetesen (túl) hamar becsiccsentek a cidertől,
de épp olyan félig álmos, csendes, "úristen hol vannak a gondolataim" üresfejűre
Másrészt fáj tőle a gyomrom.

Most akkor mi legyen?

Heggesztek és összevissza

Igen, lett net..igazi..kábelen jön..szóval heggesztem a blogot.
Még nem vagyok százszázalékosan elégedett, a HTML szerkesztés még döcög kicsit.
Nem, a cuki kis képet nem én rajzoltam, de ettől még...
Elvileg van telefonvonal is...de nincs készülék..majd
A kapcsolattartásról még, hogy van viszont call-me számom, ami olyan, mintha egy budapesti szám lenne, akinek hiányzom, annak majd elárulom..és bármikor felhívhattok..semmi extra.

Ezen kívül megérkeztek a személyes tárgyaim is otthonról,
Tehát ezzel otthon is lett ez az itthon, ami jó.
Elektromos kicsi csavarhúzóm, egy rakat színes papír, meg filctollak, meg színes kisfiókos, meg ecsetek, meg tapétaragasztó, meg mindenféle ragasztószalagok, meg mini csiszológép..meg... minden ami egy boldogan eltöltött egyedüli estéhez kell...jó. De persze már voltam itt is barkácsboltban, mert kellett ez az.
És voltam Habitatban, cuki tigrises műanyag tányért is árulnak és az utcámban pedig tandoori csirkecombot, szalmakrumplival (ezt leírom még egyszer: szalmakrumpli...hehe)

Még majd könyvek, mert mostanában olvasok. Sokat. És ez jó. Meg rádiójátékokat hallgatok.
ÓÓÓÓ..és színházban is voltam..voltunk, merthogy Sasa is éppen akkor itt..de jó volt...hogy itt.
Meg a darab is...régóta nem volt ennyire nagyon színházélményem, ennyire nagyon jó..tátott szájjal bámultam három órán keresztül másik 1000 ember társaságában (biztos nem volt ezer..csak sok).
: http://www.barbican.org.uk/theatre/event-detail.asp?ID=12872

Van bazsalikomom is, itt üldögél egy csészében az asztalon, mint egy kis szobanövény, a boltban a pénztárossal szanaszét szagolgattuk, ő még magyarázott valami fagyasztott pizzáról extra friss bazsalikom feltéttel..I love the smell..mondta miközben arcát fúrta a növényembe és indiaiul mosolygott a férfi.
 

Hát ezek.
Ja, meg a munka.

És voltam otthon is..és jövő héten megint megyek...juhu

fél lábon állva visszaszámol

teljesen üres a fejem
kiüríti a várakozás

már csak öt nap
és beköltözés
pénzszámolás
"úgy hajtanám, rohanón az időt"
várakozás
lófrálás

várni fárasztó
nagyon

és mindig, mindenhol emberek vannak
és mindig, mindenhol valaki jön-megy
és már nagyon várom, hogy végre
újra én döntsem el, ne csak legyen
ez az örökös emberáradat.

és 5,5 hete vendég vagyok
itt is ott is
jövök-megyek.

vendégnek lenni fárasztó
vendégnek lenni szerencsés
vendégnek jobb lenni, mint sehol lenni

de
jó lesz végre egyedül lakni
már csak öt nap
és akkor végre
nekem lehetnek vendégeim
de jó lesz...uuu..de jó lesz.

mondjuk az jó volt, hogy múlt hétvégén
ketten voltunk vendégek.
nagyon jó. volt.

lehet, hogy ketten azért jobb vendégnek lenni,
mert legalább egymásnak otthon vagyunk?

Munkamérleg

Ez itt az asztalom az irodában
fülhallgató, rajz és alaprajz, filcek, móka, kacagás

Gondolkoztam.
Még mindig/már megint van bennem valami nyavajgás a hotel tervezéssel kapcsolatban, amit nem teljesen érzek fairnek, úgyhogy most megpróbálom összeszedni a jó és rosszat.

Mi a jó a mostani munkámban?
-a tervezés nem igazán a költségtakarékosságról szól
-nagy a lépték,
-szélesebb sávon szárnyalhat a fantázia a térnek és a pénznek köszönhetően
-7+1órás a munkanapom, abszolút van időm a nap után
-kifizetnek, és nem aggódom a jövő hónap miatt
-remek emberekkel dolgozom együtt
-csapatmunka van
-nyugodt vagyok
-ez is csak egy munka, mindeféle rosszával és jójával...nem stresszelek.
-már ismernek, visszajöttem, mert visszahívtak..tehát meg is becsüljük egymást

Mi a nem jó a mostani munkámban?
-a legnagyobb bajom, hogy nem gondolom, hogy bárkit is boldoggá tesz ez az egész, sőt nem gondolom, hogy bárkit is érdekelni fog, aki általában 5+ csillagos hotelekben száll meg, hogy "nézd már milyen szépen világít az az oszlop"..míg mondjuk egy kisebb projectnél, minden egyes jól sikerült részletnek örülni lehet a megrendelővel együtt..és tudom, hogy hat és tudom, hogy jóhelyen van és megérte a befeketett energia.
-inkább tradicionális, mint kortárs a vonal, amit az iroda követ..ezért kicsit sötétnek és öregesnek érzem a terveket, amikhez csatlakozni kell és amiket tovább kell fejleszteni...mondjuk lehetőségem az van belepiszkálni...szóval ez még kismértékben változhat.
-egyelőre nincs ablaka az irodának és csak ígérgetik, hogy elköltözünk..kb egy éve..talán megtörténik...vagy nem.

Mi a konklúzió?
-a fentiek szerint nekem elég fontos, hogy lássam a munkám eredményét, mégpedig arcokon tükröződve..lehetőleg boldogság/öröm/megelégedés formájában..ez elég erősen motivál, sokkal jobban motivál, mint a pénz vagy a designer-ego..
-nagyon érdekel a személy és a tere közötti kapcsolat...a tömeg és a tér közötti kapcsolatot egyelőre üresnek érzem ebben a formában
-lehet hogy zavar a tradicionálisabb design vonal...és tényleg unalmasnak gondolom az egész pompájával együtt..nem érzem, hogy kapcsolódna a mai célközönséghez..ha már tömeg, hát "üssük meg" őket...de szerintem ez nem üt. Lenyűgöz egy pillanatra, de holnapra elfelejtem érzésem van...

hmm..hmmm.hmm...

többféle módon is lehet változtatni a nyajgásomon
azt hiszem először azon fogok elgondolkozni, hogy hogyan tudnám megtalálni a kapcsolatot a tömeg és a tér között ebben az esetben..és ez teljesen biztosan hatással lesz a tervezésre...

hmm..hmm.hmm..
maradjunk annál a példánál, hogy az (belső)építészet megfagyott zene
és ha így, akkor:
kicsit olyan ez, minta mostanáig házi muzsikus lettem volna, de most el kell kezdeni koncertezni...és még nem igazán tudom, hogy egy stadionnyi emberrel mit lehet kezdeni...hogyan lehet őket boldoggá tenni?

az a következő kérdés lesz majd, hogy vajon azokat a darabokat szeretném-e játszani- és ha igen, akkor meddig- amiket a mostani iroda zeneszerzője szerez?

és a következő pedig az, hogy ugyan házi muzsikusként én magam is írok darabokat, a mini közönségem és saját magam megelégedésére...de vajon a össze tudok-e rakni egy zenekart is? és velük együtt szerezni zenét? és ki lesz a közönség?.
nagyon szeretek lakásokban egyedül "zenélni"... és remélem, hogy ez még marad is
de úgy tűnik, hogy az élet szeretné (szépen lépésről-lépésre tol), ha néha nagyobb közönségnek is elhúznám a nótáját...

meglátjuk, képes vagyok-e megtanulni...

--

ui.:
sem a blogom a kinézetét, sem a címét nem bírom valahogy..
szóval valószínűleg eszközölök, majd némi változást...
Ti mit gondoltok?

Hó

Eközben Londonban ezek a színes képeket készítettem::

így értelmet és jutalmat nyert hát az irtózatos hideg!
minden meg van bocsátva!

és már csak 6 nap ebben a jégveremben, ahol lakom éppen,
de amit végül is kisebb-nagyobb nehézségek árán kezdek megszokni.

és annyira sajnálom, hogy szuperzárkózott arcomat mutatom a házigazdáimnak,
és annyira megnyugszom mindig, amikor kimegyek innen és kiderül,
hogy igenis vicces és cuki és kedves és mosolygós vagyok.

csak itt, ezen a bejárati ajtón átlépve történik velem valami, amit magam sem értek,
mivel sem a lakás, sem a házigazdák, sem a szobám
(eltekintve a hidegtől, amin néhány takaróval, meg több réteg pulóverrel azért lehet uralkodni valamennyire és a fűtés is fel van csavarva, de kidobott pénz szerintem ezt a szobát megpróbálni befűteni)
szóval egyik sem hagy egy cseppnyi kivetnivalót sem maga után..
a hiba valahol az én készülékemben van...

viszont esik a hóóóó:)
és csodálatosan szép!!!
--

is it raining?
hát mondom hogy NEEM, hanem HAVAZIK, kis szisza!

ritmus

egyrészt sokkal nehezebb blogolni
ha van kinek elmesélni a történéseket nap mint nap.
igen, igen ez egyébként nagyon nagyon jó dolog.

másrészt az is van, hogy most van nagyon az eleje mindennek
és inkább egy retrospektív kis  bejegyzést írok majd erről
mert most éppen nagyon zajlik
a
ritmusfelvevés.

és még az is van
hogy 13 napja vagyok csak még itt
és tudtam, hoogy nincs kolbászból a kerítés,
de persze azért azt hittem.
és RETTENETESEN türelmetlen vagyok MAGAMMAL.
borzasztó
olyan elvárásokat tolok belül,
mintha sosem mentem volna kicsit vissza Budapestre,
mintha onnan folytatnám, ahol abbahagytam és ez mintha tegnap reggel lett volna.

pedig nem onnan folytatom
hanem kicist előrébbről, ami a saját tapasztalataimat illeti,és az én saját magam belső idejét és világát
és egy kicsit hátrébbról, minthogy azért itt is telt-múlt az idő és történtek a jó meg a rossz dolgok,
és ezt frissíteni kell...

és ennek a mixnek az eredménye, hogy most ebben a fázisban,
már nem csak az a vágyam van, hogy befogadjam ezt a várost,
hanem az is, hogy a város is befogadjon engem

...na és ezt még nem tudom, hogy kell.
egyelőre,
éppen hanganyagokat töltök le az internetről: improve your British English pronunciation
mert, ha tényleg az a hosszzú távú cél,
hogy eladjam itt magam és ezen alkotói szabadságot vásároljak,
na akkor itt az idő belátni
hogy az (is) vagyok, amit kiejtek a számon.
és ebben a cuki szakmában, a beszéd ugyanolyan fontos, mint a rajzolás,
ha megrendelőkről van szó,
a kreatívok motyogva és mutogatva és vonalhuzogatva is megértik egymást..
aminek egyébként nagyon örülök, de ez nekem nem elég most...

aztán ha majd levegőt veszek, amikor majd beköltöztem a szuper kis lakásba,
amire ma rábólintottam, és kivettem,
(IGEN ez egy mellékesen megjegyzett, NAGYON fontos hír)
akkor majd átggondolom, hogy mik is az én álmaim valójában.

vagyis röviden:
eseményekkel  és tanulással teli évnek nézünk elébe megintcsak! juhu!
azt hiszem, hogy mindegyik évem ilyen lesz..mindig van mit molyolni..
ez az élet élés dolog is olyan lehet mint a rajzolás (vagy fordítva)
nem lehet befejezni, csak abbahagyni...de minek..

--
is it raining? no!
sőt a nap is süt már két napja, de a csontomig mar a hideg...
és lassan megtanulok 18 fokban aludni is

Elkezdődött

megérkeztem,
elkezdődött
9 napja

sorolom az élet dolgokat:
-újraindítottam a bankszámlámat, telefonomat, életem itteni részét nagyjából
-megkaptam az első fizetésemet kemény hét nap után máris, és nem kellett érte könyörögni
-lakásról lakásra költözöm éppen, és...és éppen reménykedem, és számolok..
(erről majd többet, ha...)
-és elkezdtem dolgozni, mármint nem csak bejárok és ismerkedem a helyzettel, hanem TÉNYLEG elkezdtem dolgozni.
Három nap alatt újra megtanultam a programot, amivel rajzolunk és egy (nem a 7, de a mellette lévő 5 csillagos) luxushotel legfelső szintjét nézegettem egy ideig.
Itt lesz a recepció, kicsit rendbe raktam, amit kellett, terveztünk bele lépcsőt, és berendeztem a VIP bárt, szóval némi "space planning"....ééééésss...ééésss....és ma végre tényleg sikerült léptéket váltanom,(az angol ügyesn úgy mondja, "scale up") és elkezdhetem tervezni a bárpultot és környékét is, ami azt jelenti, hogy újra dolgozom, hogy újra tervezek az irodában....mármint úgy....úgy igazán...
nem tudom mennyire érthető ez....elmagyarázzam jobban is, hogy megy ez?
jó, oké, egyszer mindenképp elmagyarázom...mert nem bírom ki, hogy ne magyarázzam el...


..és újra bele kell jönnöm a blogolásba, hátha nem csak anyukám olvassa majd...
---
is it raining? no.
nem esik, csak hideg van, kicsit a nap is sütött,
a felhők továbbra is alacsonyan vannak, amit utálok.